Állómunka vs. lábfájás
Most részben szakmai, részben saját tapasztalaton alapuló bejegyzéssel készültem nektek, mégpedig, hogy egy egész napos állómunka után hogy mulasszátok el a lábfájást.
Már másfél hónapja dolgozom eladóként, de az egész napos állómunka+pakoláshoz nehéz hozzászokni. Minden este sajgó lábakkal vonszolom magam haza, alig várva, hogy végre leülhessek. Viszont ezzel nincs megoldva a probléma.
Mi is a gond az állómunkával egészségügyi szempontból?
Részletesen nem térek ki rá, csak a legfontosabb szempontokat írom le. Állómunka során a lábak folyamatos terhelés alatt állnak, hisz egész nap "cipelik" a súlyunkat (itt most teljesen lényegtelen, hogy 50 vagy 90 kg valaki). Kezdetben tapasztalhatjuk a tipikus "nehéz láb" érzést, kellemetlen fájdalmat, zsibbadást, lábfeszülést. Az évek alatt ezekből visszér, gyulladás, akár trombózis is kialakulhat. Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy senki ne végezzen ilyen munkát, mert én magam is ezt csinálom.
Mi a megoldás?
Az első és legfontosabb a megfelelő lábbeli! Fontos, hogy tartsa a lábat, a talpa kényelmes kialakítású legyen, mivel egész műszakban erre tudunk "támaszkodni". Személy szerint a gyógylábbeliket javaslom, de aki pl. lúdtalp miatt nem talál megfelelőt, keressen olyat, amit a lúdtalpbetéttel is kényelmesnek érez. A pamutzoknit se felejtsétek el.
Ha mégis a nap végére fájó lábbal érünk haza, a következőket tehetjük:
Ezzel a néhány egyszerű trükkel sokat segíthetünk magunkon, és most kérek mindenkit, hogy ne jöjjön azzal, hogy nincs rá ideje, hisz ezt közvetlenül lefekvés előtt is el lehet végezni, és aludhatunk felpolcolt lábbal is (már aki tud háton fekve aludni), így ezt az időt meg is lehet spórolni.
Ha további kérdésetek van a témával kapcsolatban, tegyétek fel nyugodtan.
 |
| forrás: cdn.shopify.com |
Mi is a gond az állómunkával egészségügyi szempontból?
Részletesen nem térek ki rá, csak a legfontosabb szempontokat írom le. Állómunka során a lábak folyamatos terhelés alatt állnak, hisz egész nap "cipelik" a súlyunkat (itt most teljesen lényegtelen, hogy 50 vagy 90 kg valaki). Kezdetben tapasztalhatjuk a tipikus "nehéz láb" érzést, kellemetlen fájdalmat, zsibbadást, lábfeszülést. Az évek alatt ezekből visszér, gyulladás, akár trombózis is kialakulhat. Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy senki ne végezzen ilyen munkát, mert én magam is ezt csinálom.
Mi a megoldás?
Az első és legfontosabb a megfelelő lábbeli! Fontos, hogy tartsa a lábat, a talpa kényelmes kialakítású legyen, mivel egész műszakban erre tudunk "támaszkodni". Személy szerint a gyógylábbeliket javaslom, de aki pl. lúdtalp miatt nem talál megfelelőt, keressen olyat, amit a lúdtalpbetéttel is kényelmesnek érez. A pamutzoknit se felejtsétek el.
Ha mégis a nap végére fájó lábbal érünk haza, a következőket tehetjük:
- hűs vízzel (amilyen hideget bírunk) öblítsük le lábunkat, legalább térdig (legalább 2-3 percig locsoljuk)
- itassuk fel a vizet, nem fontos teljesen szárazra törölni
- üljünk vagy feküdjünk le, és polcoljuk fel a lábat (legalább 10 percig legyünk így)
- aki használ valamilyen krémet erre a célre, nyugodtan bekenheti, és egyben meg is masszírozhatja: simítsuk át a lábszárat bokától térdig, lassú mozdulatokkal (fontos, hogy ne lefelé irányuló mozdulatokat használjunk); a vádlit kicsit erőteljesebben átgyúrhatjuk, de csak annyira, amennyire kellemesnek érezzük
Ezzel a néhány egyszerű trükkel sokat segíthetünk magunkon, és most kérek mindenkit, hogy ne jöjjön azzal, hogy nincs rá ideje, hisz ezt közvetlenül lefekvés előtt is el lehet végezni, és aludhatunk felpolcolt lábbal is (már aki tud háton fekve aludni), így ezt az időt meg is lehet spórolni.
Ha további kérdésetek van a témával kapcsolatban, tegyétek fel nyugodtan.
Nincsenek megjegyzések: