Könyv: Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Újabb könyvet fejeztem be, ezúttal egy olyat, amit szinte mindenki ismer.

Pont emiatt nem is értem, hogy miért nem olvastam már el... Hisz már-már klasszikusnak számít, ráadásul 1933-ban íródott, tehát nem egy mai mű.

Már az első mondatoknál tudtam, hogy szeretni fogom ezt a könyvet még akkor is, ha a témája nem túl vidám. Én eddig egy Agatha Christie regényt sem olvastam, sőt, más krimit sem, így nincs összehasonlítási alapom. De azt hiszem függő lettem.

A tartalomjegyzék:

"A történet a szerzőtől megszokott módon rendkívül csavaros, a feszültség oldalról oldalra nő, a megfejtéstől pedig leesik az állunk. A kor olvasóinak azonban még egy szempontból különleges élményt jelenthetett a regény: a cselekménybe ugyanis Agatha Christie beépítette az évszázad bűnügyének nevezett, brutális gyermekgyilkossági esetet, mely "a Lindbergh bébi elrablása" néven híresült el világszerte.

A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket?

Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt..."

A regény elején megismerjük részletesen a főszereplőket, köztük kedvenc nyomozónkat, Hercule Poirot-t is. Minden szereplő egy külön egyéniség, hisz teljesen más társadalmi rétegből és országból érkeztek. Van itt gróf, komorna, nevelőnő, stb.  Poirot egy véletlen folytán került csak a vonatra, és épp ez a szerencse. Az áldozat kiléte az első váratlan fordulat, erre épül az egész könyv.

A könyv gerincén látható, hogy ez egy Poirot-regény

Ahogy telik az idő, az utasok egyre türelmetlenebbek lesznek, Poirot pedig egyre közelebb kerül a megoldáshoz. Ahogy a tartalom leírásában is szerepel, a feszültség folyamatosan nő, mindig újabb és újabb részletek derülnek ki a kihallgatások során és Poirot összegzéseiből.

Az író minden oldalon fenntartja az olvasó figyelmét, nincsenek unalmas részek vagy mondatok, mindig történik valami. Emiatt érdemes figyelni és résen lenni, ha együtt szeretnénk nyomozni Poirot-val. Ami higgyétek el nem fog sikerülni, olvasás közben rá fogtok jönni, miért :) Hercule mindig egy lépéssel mások előtt jár, ezért is vívott ki akkora hírnevet és elismerést a szakmájában.

A könyv hátuljában fel vannak sorolva Agatha regényei, főhősök szerint

A könyv nyelvezete nagyon tetszik, változatos és könnyen érthető. A szereplők részletes jellemzése, öltözékük leírása gyönyörűen megeleveníti a kor öltözködési stílusait és viselkedési szabályait. Számomra hihetetlen, hogy majd' száz évvel ezelőtt már ennyire jó krimiket írtak.