Mit tehetsz, ha rosszul érzed magad a munkahelyeden?
Szerintem azok vannak kevesebben, akik olyan munkát végeznek, amit szeretnek. Többségben vannak viszont azok, akik valami miatt nem érzik jól magukat a munkahelyükön.
Abba nem mennék bele, hogy könnyű vagy nehéz munkát találni, mert erről mindenkinek megvan a saját véleménye, és nem akarok vitát szítani. Hanem inkább arról írnék, hogy ha valaki talál egy állást, már ott elkezdődhetnek a bajok, hogy olyan helyen/pozícióban, amit eleve nem szeretne csinálni, de "más nincs" alapon el kell vállalnia.
Sajnos mint mindig minden rosszban, ebben is kell keresni valami jót. Nem is kell sokáig gondolkozni: van munka, van fizetés. Általában itt meg is áll a dolog. De gondold végig jobban. Van olyan, aki nálad sokkal rosszabb helyzetben van. Vagy feleannyi fizetésért dolgozik, vagy csak részmunkaidőben, rossz körülmények között - és még sorolhatnám.
Másik dolog, ha a munka jó, munkahely jó, körülmények jók, de a kollégák/főnök nem. Ez esetben csak és kizárólag azt tudom tanácsolni, hogy ha szükséges együtt dolgozni többiekkel (csapatmunka), akkor igenis vedd fel a fapofát, és ahogy mondani szokták: egyik füleden be, a másikon ki. Te önként ne legyél rosszban senkivel, mert sosem tudhatod, mikor kinek a segítségére leszel rászorulva. Nyilván nem kell beszélgetni és jópofizni olyanokkal, akiket nem szeretsz, de utálkozni sem kell (még akkor se, ha ők ezt teszik). Persze ne hagyd magad, de mindig tartsd szem előtt, hogy nem szabad lesüllyedni senki szintjére. Ha pedig a főnököddel nem jössz ki jól, próbáld meg nem magadra vonni a figyelmét. Kivéve, ha jól dolgozol, és szeretnéd neki megmutatni, hogy tudsz te, ha akarsz. Nincs olyan főnök sehol, aki ezt ne szeretné.
(Nem szerettem volna beleírni, ezért is zárójeles, viszont mégis meg kell említenem, hogy nyilván van olyan, amikor már olyan szinten vagy, hogy gyomorideggel mész minden nap dolgozni - megtapasztaltam ezt már én is. Ez sajnos sok minden magával vonz: egészségügyi problémákat (fejfájás, hányinger, étvágytalanság), valamint a rosszkedv sokszor családi, párkapcsolati problémákat eredményez.)
Természetesen folyamatosan lehet más lehetőségek után nézni, mert sose tudhatod, mikor találod meg az álommunkád. De addig még adok néhány tippet:
Nekem pl. bevált, hogy a pénzemből tettem mindig félre, hogy azt csak magamra költsem. Lehet, hogy csak egy rúzst vettem vagy egy doboz bonbont, de azzal úgymond megjutalmaztam magam a sok munka után.
Gondolj bele abba is, hogy ne legyen kieső időszakod a biztosításod és a (jövőben úgysem létező) nyugdíjad miatt. Hidd el, minden nap számít!
Abba nem mennék bele, hogy könnyű vagy nehéz munkát találni, mert erről mindenkinek megvan a saját véleménye, és nem akarok vitát szítani. Hanem inkább arról írnék, hogy ha valaki talál egy állást, már ott elkezdődhetnek a bajok, hogy olyan helyen/pozícióban, amit eleve nem szeretne csinálni, de "más nincs" alapon el kell vállalnia.
Sajnos mint mindig minden rosszban, ebben is kell keresni valami jót. Nem is kell sokáig gondolkozni: van munka, van fizetés. Általában itt meg is áll a dolog. De gondold végig jobban. Van olyan, aki nálad sokkal rosszabb helyzetben van. Vagy feleannyi fizetésért dolgozik, vagy csak részmunkaidőben, rossz körülmények között - és még sorolhatnám.
Másik dolog, ha a munka jó, munkahely jó, körülmények jók, de a kollégák/főnök nem. Ez esetben csak és kizárólag azt tudom tanácsolni, hogy ha szükséges együtt dolgozni többiekkel (csapatmunka), akkor igenis vedd fel a fapofát, és ahogy mondani szokták: egyik füleden be, a másikon ki. Te önként ne legyél rosszban senkivel, mert sosem tudhatod, mikor kinek a segítségére leszel rászorulva. Nyilván nem kell beszélgetni és jópofizni olyanokkal, akiket nem szeretsz, de utálkozni sem kell (még akkor se, ha ők ezt teszik). Persze ne hagyd magad, de mindig tartsd szem előtt, hogy nem szabad lesüllyedni senki szintjére. Ha pedig a főnököddel nem jössz ki jól, próbáld meg nem magadra vonni a figyelmét. Kivéve, ha jól dolgozol, és szeretnéd neki megmutatni, hogy tudsz te, ha akarsz. Nincs olyan főnök sehol, aki ezt ne szeretné.
(Nem szerettem volna beleírni, ezért is zárójeles, viszont mégis meg kell említenem, hogy nyilván van olyan, amikor már olyan szinten vagy, hogy gyomorideggel mész minden nap dolgozni - megtapasztaltam ezt már én is. Ez sajnos sok minden magával vonz: egészségügyi problémákat (fejfájás, hányinger, étvágytalanság), valamint a rosszkedv sokszor családi, párkapcsolati problémákat eredményez.)
Természetesen folyamatosan lehet más lehetőségek után nézni, mert sose tudhatod, mikor találod meg az álommunkád. De addig még adok néhány tippet:
Nekem pl. bevált, hogy a pénzemből tettem mindig félre, hogy azt csak magamra költsem. Lehet, hogy csak egy rúzst vettem vagy egy doboz bonbont, de azzal úgymond megjutalmaztam magam a sok munka után.
Gondolj bele abba is, hogy ne legyen kieső időszakod a biztosításod és a (jövőben úgysem létező) nyugdíjad miatt. Hidd el, minden nap számít!
Nincsenek megjegyzések: